2. határvadász zászlóalj

1938. október 1-jétől, a Határőrség a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került, ahol határvadász alakulatokká szerveződtek és a határőrizet mellett a határvédelmet is ellátták. Az 1938. március 5-ei győri program első ütemében a “Kis-Huba-hadrend”-del hét határvadász-dandár szervezése kezdődött meg, 24 határvadász-zászlóaljjal. Ekkor került felállításra a 2. határvadász-zászlóalj.

 

A zászlóalj állomás helye Rimaszombat.

1938. október 1.-vel a zászlóaljat az újonnan felállított 7. határvadász dandár alárendeltségébe helyezték melynek parancsnoksága Mátészalkán állomásozott.
A honvédség 1939. március 15-én kezdett hadműveletei, melynek során visszafoglalták Kárpátalját, melyben a zászlóalj is részt vett. Az új terepviszonyok, új csapategységek felállítását tette szükségessé melyek már képesek hadműveleteket végre hajtani akár a tengerszint felett 1500 méter magasan hegyvidéki körülmények között. A honvédség főparancsnokának 1939. július 25-én kelt intézkedése alapján létrehozták a “hegyi gyakorló zászlóaljat” mely a hegyi alakulatok kiképzéséért felelt.(1) Mivel a hegyi felszerelésűvé átszervezendő és átfegyverzendő határvadász-zászlóaljak gyalogságát és tüzérségét is fel akarta készíteni a jövő feladataira ezért a zászlóaljból ide vezényeltek egyik puskás szakaszt kiképzés céljából.(2) 1939. április 5.-én a Honvéd Vezérkar főnöke rendelkezett a felettes 7. határvadász dandár -parancsnokság végleges áthelyezéséről, mely Mátészalkáról Beregszászra települt.(3) A III. Csoportfőnökség április 8-i értekezletén határoztak arról, hogy a 2. határvadász-zászlóalj Rimaszombatról Aknaszlatinára települ át. Tervezett szerint ezen zászlóaljnak más alakulatokkal együtt kellett volna a legmagasabb hegyek között lévő kárpáti határokat ellenőrizni és védeni. A 24. és 2. határvadász-zászlóaljaknak a magyar-román határt kellett biztosítani. Már április 11-én meghatározták az általuk felállítandó határvadász őrsök helyeit és számát (zászlóaljanként 5-7) a kijelölt határ teljes hosszában, bár a megvalósulásig még számos módosítás történt.(4)

Míg április 11-én még csak előírták, hogy hol helyezkedjenek az érintett határvadász-zászlóaljak őrsei, két hét elteltével már a meglévő helyzetről győződhetett meg a vezérkarfőnök kárpátaljai szemleútja alkalmával.(5)
1. portyázó század
Parancsnok:
(1939.01.01. – 1940.05.01.) nemes Kenesei Kenessey Antal százados
Parancsnokság: Aknaszlatina
-Taracköz (Román határ)
-Körtvélyes (Román határ)
-Faluszlatina (Román határ)
-Fejéregyháza (Román határ)
-Erdészlak 720 mgp. (Lengyel határ)
-Klauzura Mokranka (Lengyel határ)

A zászlóalj már május hónap folyamán felállította második portyázó századát ezáltal a határvadász-zászlóalj portyázó századai is új hadrendi számot kaptak, mely az alábbiak szerint alakult.

2/1. portyázó század 
Parancsnokság: Aknaszlatina
Tiszti őrsök:
-Taracköz
-Alsóapsa
-Faluszlatina
. Létszámuk hadiállományon, 53-56 fő között, parancsnokaik hivatásos tisztek.

2/2. portyázó század 

Parancsnokság: Királymező
-Bruszturán
-Németmokrán
Békeállományú őrsei (20-21 fő)
A zászlóalj határszolgálatos része összesesen 219 fő.(6)
Június 10-én az 1939/40. évi szervezési rendelet meghatározta, hogy a zászlóaljat hegyi felszereléssel kell ellátni és személyi feltöltöttségét hadi állományúra emelték és kerékpáros századát megszüntették.(7)
1940. március 1.-ig komoly átszervezéseket hajtottak végre a határvadász zászlóaljaknál. A 2/3. határvadász század Aknaszlatináról Terebesfejérpatakra települ át, a zászlóalj összlétszáma 1658 főre, ezen belül a határszolgálatos rész 287 főre emelkedik. Ugyancsak Terebesfejérpatakon ismét feláll a 2/2. portyázó század parancsnokság, s átveszi a 3. portyázó századtól a nagybocskói és a terebesfejérpataki őrsöket, védelmi szakasza ez által megrövidül. Így összes őrse hadiállományú tiszti őrs lesz (53-56 fő). Harmadik őrse Alsóapsa helyett Körtvélyesen. 1940/41. évi szervezési rendelet szerint a zászlóalj létszámát 1661 főre emelkedett.(8) Ebben az időben a zászlóalj átkerült a 8. határvadász-dandár alárendeltségébe.

Augusztus 29-én Bécsben, megszületett a második bécsi döntés, mely Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt.
Az elcsatolt erdélyi területek újbóli birtokba vétele 1940. szeptember 5-én vette kezdetét, melyben a határvadász-zászlóalj is részt vett. A békés visszacsatolást követően megkezdődött Észak-Erdély határvédelmének kiépítése.
A 2. határvadász-zászlóalj parancsnoksága Borsára települt. Feladata a Borsai vagy Periszóp-hágó lezárása.(9)
1940.-től vette kezdetét az Árpád vonal kiépítése Erdélyben melynek keretében, megkezdték a Kárpátok átjáróinak háború estén történő lezárásának előkészületeit. Az átjárok lezárására úgynevezett erőd századokat állítottak fel melyeket az adott területet felügyelő határvadász zászlóalj állományából, szerveztek.

1941. október 1.-én állították fel a zászlóalj 2/1. erőd századát Felsővisón a Visó-völgy lezárásának feladatával.
1942.-ben a zászlóalj 2/1.-es erőd századát 2/2.-re számozták át és 2/1. hadrendi számmal új erőd század került felállításra Borsán. Feladata a Borsai hágó védelme.
1942. október 1.-vel a zászlóalj erőd századait kivonták a zászlóalj parancsnokság kötelékéből és közvetlenül a 9. határvadász dandár parancsnoksága alá rendelték(10)