Kedves Látogató

Kedves látogató, ha rendelkezel a határvadász alakulatokról bárminemű információval, kérlek küld el nekünk, hogy még színesebbé tudjuk tenni ezt az oldalt. Nem titkolt célunk egy átfogó adatbázis létrehozása a háború elött és alatt létezett határvadász alakulatokról.

(Magyar Királyi Határõrség) a magyar állam- és vámhatár őrzésére és védelmére létesített Vámőrség jogutódja. Az 1932. okt. 1-tõl már, mint Határõrség néven, mint fegyveres testület a Pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozott. A magyar honvédelem védkötelezettségre történõ átszervezése során 1933. jún. végére megtörtént a Határõrség átszervezése és állomás helyeinek kijelölése. Ekkor különült a határõrizet, és a vámőrségi határvédelem. Egyenruházatuk teljesen megegyezett a honvédség más alakulataival. Megkülönböztetésül 1940-ig kettős színű parolit (fűzöld alapon buzér vörös) használtak. A Határõrségnél 156 õrs teljesített határvédelmi őrizetet, minden határõrkerületben egy-egy határõrezred mint a vegyesdandárok 3. gyalogezrede. Összlétszáma 10 767 fõ. 1938. okt. 1-tõl a Határõrség a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került, ahol határvadász- (határvadász) alakulatokká szervezõdtek és a határõrizet mellett a határvédelmet is ellátták. A kettõs szervezésű Határõrség egyik része a zöldhatár õrizetére, másik része, mint rendes gyalogalakulat, tüzérséggel, aknavetõkkel volt felszerelve. Ezt a kettõsséget a határvidék állapota, a kiélezett helyzet az északi, keleti és déli határszakasz fenyegetettsége tette szükségessé. Az 1938. márc. 5-ei gyõri program elsõ ütemében a „Kis-Huba-hadrend”-del hét határvadász-dandár szervezése kezdõdött meg, 24 határvadász-zászlóaljjal.
A határvadász-dandárokba 3-5 határvadász-zászlóalj és 3-4 portyázószázad szerveződött. A teljes Huba-hadrendek során 54 zászlóalj felállítását tervezték, de 1940 nyaráig csak 34 állt fel. A háború kitörésekor a határvadász alakulatoknál is elrendelték a harckészültséget. Több alakulat is részt vett a bevonulásokban. A Kárpátalja visszacsatolásában részt vett a 24-28. határvadász-zászlóalj (7-8. határvadász-dandár). A magyar hadvezetés 1940. nov. 15-én létrehozta a IX. hadtestet. Ebbe 18 határvadász-zászlóaljat soroltak be . A Délvidék visszacsatolásakor a határmenti Jugoszláv erõdök elfoglalása volt a Határõrség fő feladata. A Szovjetunió megtámadása után 1941. júniustól.- októberig a Megszálló Csoportban részt vett (Magyar Megszálló Erők) a 8. határvadász-dandár. Románia átállása miatt 1944. aug. 24-én, a magyar-román határszakaszon a Honvéd Vezérkar szigorú határzárat rendelt el. Mivel a határvadász alakulatok egyre kevesebb utánpótlást kaptak, lassú elsorvadással megszűntek, maradványaik beolvadtak a harcoló alakulatokba.

2. határvadász zászlóalj

1938. október 1-jétől, a Határőrség a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került, ahol határvadász alakulatokká szerveződtek és a határőrizet mellett a határvédelmet is ellátták. Az 1938. március 5-ei győri program első ütemében a “Kis-Huba-hadrend”-del hét határvadász-dandár szervezése kezdődött meg, 24 határvadász-zászlóaljjal. Ekkor került felállításra a 2. határvadász-zászlóalj.

 

A zászlóalj állomás helye Rimaszombat.

1938. október 1.-vel a zászlóaljat az újonnan felállított 7. határvadász dandár alárendeltségébe helyezték melynek parancsnoksága Mátészalkán állomásozott.
A honvédség 1939. március 15-én kezdett hadműveletei, melynek során visszafoglalták Kárpátalját, melyben a zászlóalj is részt vett. Az új terepviszonyok, új csapategységek felállítását tette szükségessé melyek már képesek hadműveleteket végre hajtani akár a tengerszint felett 1500 méter magasan hegyvidéki körülmények között. A honvédség főparancsnokának 1939. július 25-én kelt intézkedése alapján létrehozták a “hegyi gyakorló zászlóaljat” mely a hegyi alakulatok kiképzéséért felelt.(1) Mivel a hegyi felszerelésűvé átszervezendő és átfegyverzendő határvadász-zászlóaljak gyalogságát és tüzérségét is fel akarta készíteni a jövő feladataira ezért a zászlóaljból ide vezényeltek egyik puskás szakaszt kiképzés céljából.(2) 1939. április 5.-én a Honvéd Vezérkar főnöke rendelkezett a felettes 7. határvadász dandár -parancsnokság végleges áthelyezéséről, mely Mátészalkáról Beregszászra települt.(3) A III. Csoportfőnökség április 8-i értekezletén határoztak arról, hogy a 2. határvadász-zászlóalj Rimaszombatról Aknaszlatinára települ át. Tervezett szerint ezen zászlóaljnak más alakulatokkal együtt kellett volna a legmagasabb hegyek között lévő kárpáti határokat ellenőrizni és védeni. A 24. és 2. határvadász-zászlóaljaknak a magyar-román határt kellett biztosítani. Már április 11-én meghatározták az általuk felállítandó határvadász őrsök helyeit és számát (zászlóaljanként 5-7) a kijelölt határ teljes hosszában, bár a megvalósulásig még számos módosítás történt.(4)

Míg április 11-én még csak előírták, hogy hol helyezkedjenek az érintett határvadász-zászlóaljak őrsei, két hét elteltével már a meglévő helyzetről győződhetett meg a vezérkarfőnök kárpátaljai szemleútja alkalmával.(5)
1. portyázó század
Parancsnok:
(1939.01.01. – 1940.05.01.) nemes Kenesei Kenessey Antal százados
Parancsnokság: Aknaszlatina
-Taracköz (Román határ)
-Körtvélyes (Román határ)
-Faluszlatina (Román határ)
-Fejéregyháza (Román határ)
-Erdészlak 720 mgp. (Lengyel határ)
-Klauzura Mokranka (Lengyel határ)

A zászlóalj már május hónap folyamán felállította második portyázó századát ezáltal a határvadász-zászlóalj portyázó századai is új hadrendi számot kaptak, mely az alábbiak szerint alakult.

2/1. portyázó század 
Parancsnokság: Aknaszlatina
Tiszti őrsök:
-Taracköz
-Alsóapsa
-Faluszlatina
. Létszámuk hadiállományon, 53-56 fő között, parancsnokaik hivatásos tisztek.

2/2. portyázó század 

Parancsnokság: Királymező
-Bruszturán
-Németmokrán
Békeállományú őrsei (20-21 fő)
A zászlóalj határszolgálatos része összesesen 219 fő.(6)
Június 10-én az 1939/40. évi szervezési rendelet meghatározta, hogy a zászlóaljat hegyi felszereléssel kell ellátni és személyi feltöltöttségét hadi állományúra emelték és kerékpáros századát megszüntették.(7)
1940. március 1.-ig komoly átszervezéseket hajtottak végre a határvadász zászlóaljaknál. A 2/3. határvadász század Aknaszlatináról Terebesfejérpatakra települ át, a zászlóalj összlétszáma 1658 főre, ezen belül a határszolgálatos rész 287 főre emelkedik. Ugyancsak Terebesfejérpatakon ismét feláll a 2/2. portyázó század parancsnokság, s átveszi a 3. portyázó századtól a nagybocskói és a terebesfejérpataki őrsöket, védelmi szakasza ez által megrövidül. Így összes őrse hadiállományú tiszti őrs lesz (53-56 fő). Harmadik őrse Alsóapsa helyett Körtvélyesen. 1940/41. évi szervezési rendelet szerint a zászlóalj létszámát 1661 főre emelkedett.(8) Ebben az időben a zászlóalj átkerült a 8. határvadász-dandár alárendeltségébe.

Augusztus 29-én Bécsben, megszületett a második bécsi döntés, mely Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt.
Az elcsatolt erdélyi területek újbóli birtokba vétele 1940. szeptember 5-én vette kezdetét, melyben a határvadász-zászlóalj is részt vett. A békés visszacsatolást követően megkezdődött Észak-Erdély határvédelmének kiépítése.
A 2. határvadász-zászlóalj parancsnoksága Borsára települt. Feladata a Borsai vagy Periszóp-hágó lezárása.(9)
1940.-től vette kezdetét az Árpád vonal kiépítése Erdélyben melynek keretében, megkezdték a Kárpátok átjáróinak háború estén történő lezárásának előkészületeit. Az átjárok lezárására úgynevezett erőd századokat állítottak fel melyeket az adott területet felügyelő határvadász zászlóalj állományából, szerveztek.

1941. október 1.-én állították fel a zászlóalj 2/1. erőd századát Felsővisón a Visó-völgy lezárásának feladatával.
1942.-ben a zászlóalj 2/1.-es erőd századát 2/2.-re számozták át és 2/1. hadrendi számmal új erőd század került felállításra Borsán. Feladata a Borsai hágó védelme.
1942. október 1.-vel a zászlóalj erőd századait kivonták a zászlóalj parancsnokság kötelékéből és közvetlenül a 9. határvadász dandár parancsnoksága alá rendelték(10)

4. zászlóalj

1938. október 1-jétől, a Határőrség a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került, ahol határvadász alakulatokká szerveződtek és a határőrizet mellett a határvédelmet is ellátták. Az 1938. március 5-ei győri program első ütemében a “Kis-Huba-hadrend”-del hét határvadász-dandár szervezése kezdődött meg, 24 határvadász-zászlóaljjal. Ekkor került felállításra a 4. határvadász-zászlóalj.

Felvidéki Bevonulás:

Felsőzellő községbe ma déli 12 órakor vonult be az a határvadász osztag, amely e felszabadult színmagyar községet birtokba vette. Minden házon magyar zászló lengett. A templom tövébe érkező magyar katonákat fenyőágakkal díszített diadalkapu várta, amelyen a magyar címer alatt – “Isten hozott dicső magyar hadsereg! Éljen Horthy Miklós! Éljen Magyarország! – felírás volt olvasható. Pillér Jenő hadnagy a község óriási lelkesedése közben vette birtokba a községet és fogadta a magyar honvédség nevében a lakosság üdvözletét, Rédl Antal plébános fejezte ki a lakosság határtalan örömét, amely november óta a padlásokon rejtegetett magyar zászlókkal szorongva várta ezt a napot. Janó Ferenc kisgazda beszéde után Pillér Jenő hadnagy tartott lelkesítő beszédet majd dr. Sztojkovics József, a szécsényi járás főszolgabírója köszöntötte a járásba visszatért magyar falut és buzdította a lakosokat, hogy a nagy magyar munkaközösségben járjanak elől jó példával. A lelkes lakosság boldogan éltette a kormányzót. Teleki Pál gróf miniszterelnököt, és virágokat szórt a diadalkapun át menetelő katonák elé, zászlójukat megkoszorúzva. (1)
A visszacsatolt felvidékről a határvadász-zászlóaljhoz bevonult legénység pénteken ünnepélyes keretek között tette le az esküt. Az eskütételen megjelent Baross József dr. főispán vezetésével a város és a vármegye társadalmának számos előkelősége. Az újoncokhoz Baumann István alezredes, zászlóaljparancsnok mondott nagyhatású beszédet. (2)
A losonci 4. határvadász-zászlóalj vasárnap vette át díszes ünnepség keretében azt az értékes selyem csapatzászlót, amelyet Balassagyarmat város közönsége ajándékozott a zászlóaljnak. A zászlóanyai tisztet dr. Boross Józsefné Nógrád vármegye főispánjának felesége töltötte be. A város nevében dr. Vanny Béla polgármester adta át a zászlót, amelyért Baumann István alezredes, zászlóaljparancsnok mondott Köszönetet. (3)

Erdélyi Bevonulás:

1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak, míg Dél-Erdélyt Romániának ítélte. A határvadász-zászlóalj is részt vett a bevonulásban. Határvédelmi területét a frissen megalakult 57. határvadász portyázó osztály vette át.

1940. szeptember 13. és november 20. között a zászlóalj határbiztosító feladatokat látott el a demarkációs vonalon. Parancsnoksága Bereckre (Ojtozi-szoros és hágó) települt. (4)
1940. december 1.-ig felállt az erdélyi részeket koordináló új hadtest mely IX. hadrendi számot kapta, melynek állomás helyét Kolozsváron jelölték ki. Az új hadtest felállítása felszerelési és hadianyag tekintetében kivihetetlen feladatot jelentett a fővezérség számára, ezt egy egyszerű módon oldották meg. A már meglévő 34 határvadász zászlóaljból 18-at átszerveztek normál gyalog zászlóaljjá és ez adta a hadtest gyalogos és tüzér egységeit. A zászlóaljból szervezték meg a 27. gyalogezred II. zászlóalját, tüzérütege pedig 27/3. üteg lett. (5)

1940. december 1.-vel a 4. határvadász-zászlóalj megszűnt.